 |
 |
| |
| |
|
|
 |
A báb, melyet ajánlunk Önöknek, több
mint egy játék. Ez maga a játék! Mögötte mindig kibontakozik
az ember sajátos gondolatvilága és kreativitása.
|
 
|
Az
itt található figurák mind-mind egyedi
fejlesztésű, kézzel varrott, zsűrizett, művészi kivitelezésű
alkotások.
A bábok kedvesek, mesékből jól ismert színes figurák, tapintásuk
puha, meleg, esztétikailag nagy élményt jelentenek. A karakterek
megformálása a gyermekek szellemi, lelki és verbális fejlődését
segíti elő.
Az alkalmazott anyagoknál és a gyártástechnológiában
messzemenően szemelőtt tartottuk a gyermekek egészségének
óvását, ebből adódóan minden termék gyermek-, illetve környezetbarát.
Amikor a jó báb jellemzőit kutattuk a kisgyermekek körében,
akkor jutottunk arra a felismerésre, hogy a gyermek sokféle
báb között pásztázva, mindig a kicsiny, a szép, a mérsékelten
stilizált, színes és puha bábokat választja ki.
Tehát a bábu sokféle anyagból lehet, mégis a puha, meleg,
színes textilből készült figura áll a gyerekhez a legközelebb.
|
|
Éppen ezért alapanyagaként különféle színű,
hurkolt polár textíliákat használunk, melyek hosszantartó,
kiváló minőségűek, minden egyes darabot kézzel varrunk, ragasztást
sehol nem alkalmazunk.
A figurák a Magyar Iparművészeti
Lektorátus által minősített, egyedi zsűri számmal ellátott
iparművészeti alkotások. 2002. évben pedig a Magyar
Szabadalmi Hivatal ipari formatervezési mintaoltalmat
jegyzett be termékcsaládunkra.
A KERMI által bevizsgált CE tanúsítvány
igazolja, hogy a termék nemzetközi viszonylatban is minden
szempontból megfelel a kereskedelmi és minőségi feltételeknek
Jelenleg 160 féle báb alkotja
állandó kollekciónkat, melyek
fejbábok és kézbábok, de tervezőink fotó alapján bármilyen
egyedi elképzelést megvalósítanak. |
 
|
A bábok felhasználási
területe igen széleskörű. Óvodák, iskolák, kórházak,
játszóházak, gyermekintézmények használják szeretettel,
ezen felül felmérhetetlen jelentősége van a beteg, sérült
gyermekek gyógyításában, rehabilitációjában is. Egyre több
oktatási, nevelési, logopédiai, pedagógiai és pszichológiai
tanácsadó intézmény munkatársa alkalmazza.
Örömmel tapasztaljuk, hogy mára a nyelvtanárok, hitoktatók,
játszóházak, wellness központok gyermekrészlegei is sikerrel
és szívesen használják.
|
|
 |
 |
 A
bábjáték a művészet ősi ága. Nem kizárólagosan gyermekműfaj,
sőt igen előkelő helyet foglal el a művészetek között, s
öröklétének titka, hogy e műfajban mindig az emberre osztják
a főszerepet..
Jelen van minden korban, minden nép kultúrájában jelentős
szerepe volt, van és lesz.
Több ezer éves életútja elején emberfölötti lényeket, isteni
ősöket, babonákat, mágiát, különböző misztériumokat testesített
meg. Megtaláljuk a vallásokban, a karneválokon, a néphagyományokban,
de ott voltak a bábok a királyi udvarokban és a nép szórakoztatására
a piactereken is. A bábjáték a XVII.-XVIII. században élte
igazi virágkorát. Századunkban Európa szerte újra felfedezték
ezt az egyedülálló, páratlan művészi lehetőséget
Magyarországon a középkor elején jelenik meg a bábjáték,
és ettől kezdve minden korban megtaláljuk. Bár művelődéstörténeti
szempontból nagy jelentőségű, távolról sincs akkora hatással
kultúránk fejlődésére, mint külföldön. Ennek oka talán a
magyar nép jellemében keresendő, melynek a szentimentalizmusra,
regényességre, s főképp az aprólékos munkában való elmélyülésre
nincs hajlama - vélik a korabeli szakértők.
 A
tudományos érveléssel ellentétben néhány évtizeddel ezelőtt
a honi bábjátszás fellendülését figyelhettük meg. Számtalan
mesejáték, feledhetetlen figura bizonyította, hogy szükségünk
van ezekre a nagyon is emberi játékokra.
Komplex hatása abban rejlik, hogy sokféle képességet fejleszt,
annak is, aki nézi és annak is, aki játssza. Képekben gondolkodik,
de erős dramaturgiára épül.
Művészeti hatásán és az audio-vizuális élmény örömén kívül
sokoldalú - diagnosztikai, pedagógiai és terápiás célú -
felhasználási lehetősége sem elhanyagolható. Főként a gyermekek
pszichés problémáinak megoldásában bír nagy jelentőséggel,
felmérhetetlen hatása van az oktatásban, nevelésben, hiszen
a kedves figurák hűen és maradandóan közvetítik a pedagógus
által átadott ismereteket.
|
|
|
 |
| A
bábozást a babával játszó gyermek tevékenységéből vezethetjük
le.
Elsősorban játék, tehát felhőtlen
örömet jelent a gyermek számára, játékos módon sajátít el
ismereteket, teremt kapcsolatot
a világgal, a közeli és a távoli környezettel, s élményeit,
benyomásait játékosan dolgozza fel.
A bábjáték sokoldalú, komplex hatása
miatt nagyon alkalmas módszer a gyermeki személyiség fejlesztésére. |
| |
 Segít
a kapcsolatok kialakításában: Sok idegen hatás között
egy kis bábuval előbb képes kapcsolatot teremteni, mint az
ismeretlen felnőttel.
A játszó gyermek pedig nemcsak a bábuhoz kapcsolódik, hanem
mindenkihez, akit játszótársnak vél, így olyan utat nyit meg
gyermek és felnőtt, gyermek és gyermek között, amely addig
zárva volt.
Fejleszti
a beszédkészséget: A bennünket körülvevő környezetnek
hihetetlenül nagy hatása van a beszéd kialakulására. A kisgyermek
érzelmileg meleg, beszédes környezetben szinte észrevétlenül
tanul meg beszélni, de bármilyen érzelemzavar lép fel benne,
az beszédében is megnyilvánul. A bábjáték színes világa örömérzetet,
vidámságot kelt a gyermeki lélekben, s ez a beszédét is színesebbé
teszi. A bábokkal történő mesedramatizálás, verselés, énekelgetés
kiemelkedően fejleszti a gyermek beszédkészségét
Fejleszti
a ritmusérzéket. Az énekes, mondókás bábozás során
az egyenletes lüktetésre sétáló, táncoló maci, csemeténket
is magával ragadja és ő is ringatózni, tapsolni kezd a ritmus
hatására. Része
a vizuális nevelésnek: A bábjáték elsősorban esztétikai
hatású, így alkalmas eszköze a vizuális nevelésnek. A bábu
egyrészt látvány, melynek formái, színei keltik az első benyomást,
másrészt mozgó figura. A benne rejlő mozgatási lehetőség cselekvésre,
tevékenységre készteti a gyermeket.
Fejleszti
az érzékeit: A bábjátéknál mozgás és szó egybekapcsolásából
alakul ki a játék, s ez a két tevékenység fejlesztő hatással
van a gyermek szem-kéz mozgásának összerendezésére és a beszédkészség
fejlesztésére egyaránt.
A bábu eleven lény benyomását kelti, s így látás, hallás és
tapintás élmény formájában nyújtja az ingereket, ezért alaposabb
megismeréshez és ismeretszerzéshez vezet.
Készségeket
és fejlődési szintet mutat: A bábjáték élményeket hordoz,
közvetít, átélést jelent. A játék formai részéből meg tudjuk
ítélni a gyermek mozgásfejlődését, találékonyságát, megfigyelő-
és alkalmazkodóképességét, beszédfejlődésének fokát és minőségét.
Ha csoportban játszik, játék közben szociális képessége, érzékenysége
nyilvánul meg leplezetlen és természetes formában. A rejtett
agresszió, a fokozott ingerlékenység, a hatalmaskodás, a szeszélyesség,
az ellenségeskedés hamar felszínre kerül, ugyanígy a gátoltság,
a félénkség, a túlzott engedelmesség és a bohóckodás is.
Növeli
az önbizalmat: Mivel önállóságot kíván a gyermektől,
ezért önbizalmat, bátorságot ad. A bábu élőként hat, így fejleszti
a gyermek érzelmi, akarati életét és fantáziavilágát, tehát
jellemet és akaratot formáló eszköz is.
Fejleszti
az értelmi funkciót: Gondolkodásának kezdeti formája
az érzékelésen, észlelésen alapul. A bábu - amellyel játszani,
manipulálni lehet - kedvezően motiválja a gyermek megismerő
tevékenységét, sőt, érdeklődését, figyelmét tartósan fenn
tudja tartani, ezért az értelmi funkciók fejlesztésének is
hatásos eszköze lehet.
Segít
a rendszerzésben, a logikai gondolkodásban: A bábjáték
az a varázslatos eszköz, amellyel a gyermek a már meglévő
ismereteit rendszerezni tudja, összehasonlításokra, megkülönböztetésekre,
csoportosításokra, következtetésekre, általánosításokra, sőt,
ítéletalkotásra lesz képes.
Amellett, hogy önfeledten játszik, észrevétlenül rendezi a
külvilágból szerzett ismeretanyagot, s gyakorolja a logikus
gondolkodást.
Segíti
az ismeretszerzést: A bábjátékon keresztül emberi karaktereket
ismerhetnek meg a gyermekek, minek nyomán megismerik a hozzájuk
tartozó fogalmak jelentését is, a ravasz rókát, a védtelen,
ugyanakkor jólelkű nyuszit, és az erős, ám igazságos, jóindulatú
medvét. Az emberi személyiségjegyek egész palettája ismerhető
meg a mesés bábozás segítségével. A gyermekre különösen jellemző
az élménygondolkodás. Egy-egy elvont fogalmat - mint pl. becsület,
bátorság - a bábjáték jobban közvetít élményeken keresztül,
mint bármilyen nevelési célzatú tanítás.
Erkölcsi értéket közvetít: Érzelmek
irányítják akaratunkat, tetteinket, érzelmek által ébrednek
fel bennünk az erkölcsi normák. Általában az érzelmeken keresztül
ismerjük fel a jót, a rosszat. Az érzelmek kivetítését, azok
reakcióját biztosítják a jó bábdarabok. Elfojtásokat, vágyakat,
indulatokat lehet rajtuk keresztül kiélni, erősnek, hatalmasnak,
csodálatosnak, hősnek lehet lenni, büntetni és jutalmazni
lehet. S mindezt úgy, hogy a valóságban nincsenek következményei.
A negatív indulatok levezetődnek, feloldás, megtisztulás jön
létre. Azután pozitív indítékokat és probléma-megoldási lehetőségeket
nyújthatunk a gyermekeknek a bábjátékon keresztül.
Problémákat tár fel: Kiemelkedő
pszichés értékkel bír, ha a gyermeknek lehetőséget adunk arra,
hogy a bábfigura bőrébe bújva adja tudtára környezetének az
őt foglalkoztató, netán szorongást okozó gondolatait. Ha a
csemete a báb alakja mögé bújva mondhatja el érzéseit, gondolatait,
sokkal könnyebben megnyílik.
A bábozás segítségével már csírájában sikerült feltérképezni
és megoldani egy belső konfliktust okozó helyzetet, a verbálisan
nehezen megfogalmazható problémákat, érzéseket.
Használhatjuk az érzelmi-érzéki defektusok kiegyensúlyozására,
a környezeti sérülések, pl. az iskola- és a családtraumák
feloldására. Végül a mese iránti érdeklődés segít a fantázia
fejlődésének megindításában, átsegítve főleg az ingerszegény
környezetben élő gyermekeket, szegényes képzeletviláguk megrekedt
állapotán. |
|
 Összegezve
a fentieket elmondhatjuk, hogy a bábjáték - amellett hogy
a szórakozás és szórakoztatás eszköze - egyben olyan művészeti
ág, amely az ember földi léte óta jelen van mindennapjainkban
is. A színházi előadások művészi produkcióin kívül a gyermeknevelés
és oktatás intézményeiben is megjelenik, s remélhetőleg a
családi életből sem marad ki. Művelik gyerekek és felnőttek
egyaránt.
|
|
|
 |
A bábjáték nemcsak a gyermek szórakoztatására
használható fel, hanem eszköz a játék-diagnosztikában és
a pszichoterápiában, de nemcsak e két szakterületeken alkalmazzák,
hanem a pedagógiában, a beszédterápia és a gyógypedagógia
területén is.
 A
bábjáték nemcsak az ép gyermekeknek ad különleges élményt,
hanem a fogyatékkal élő gyermekeknek
is. Éppúgy alkalmas a speciális nevelési szükségletű
gyermekek fejlesztésére, nevelésére, mint az ép gyermekek
esetében, ezért a gyógypedagógiában is alkalmazzák a bábjátékot.
Adjunk az értelmi fogyatékos gyermekek kezébe is bábut,
hogy a játszó mozdulatok megfigyeléséből megismerhessük
a gyermeket, vagyis képet alkothassunk általános mozgásfejlődéséről,
beszéd- és cselekvésbátorságáról, egész viselkedéséről,
játszó tevékenységének, fogalomgazdagságának és fantáziájának
minőségi fokáról, vagyis az egész gyermek értelmi, érzelmi,
akarati életéről, sőt, tudatalatti állapotáról, hiszen a
gyermek játékában önkéntelenül megjeleníti, kivetíti szorongásait,
problémáit is.
Felhasználhatjuk a bábut oktatás közben, jó eszköz az értelmi
fogyatékos gyermek olvasmánytárgyalás és beszédfejlesztés
óráinak keretében is.
|
|
|
 |
Bábjátékos mozgásterápia
a gyógypedagógiában
A fogyatékos gyermek mozgása sokszor eltér az épen fejlődött
gyermek mozgásától. A bábu ezen a téren is alkalmas eszköz
a gyermek finom mozgásának fejlesztésére és a vele való
játszás elárulja a manuális ügyesség színvonalát.
A bábjáték segíti a mozgások összerendezését, a hiányzó
feltételes reflexek kifejlesztését, az ujjmozgások lazító
gyakorlását, a mozgások játékos utánzását, végül a célszerű
összetett, hasznos mozgás kialakítását. A kézmozgások fokozatos
kiépítésével és a finom, lazító ujjmozgások begyakorlásával
a kezet és az ujjakat alkalmas eszközzé fejleszti.
Beszédhiba javítása
A közismert beszédhibák közül legnehezebben javítható a
dadogás.
A beszédhiba szorongásból ered, a terápia során a szorongást
kell feloldani. A feloldásban azért jelent elsődleges eszközt
a bábu, mert a félszeg, gátlásos gyermek a bábu álarca mögé
tud rejtőzni, szorongását a bábura hárítja át, és álarcba
öltözve, vagyis a saját izgalmát levetkőzve jut szerephez,
produkálhatja magát, sőt, kijátszhatja, kifejezheti lelki
sérülését, rossz élményét, izgalmát, konfliktusait.
A bábjátszó gyermek a legtöbb esetben nem is ejt hibát beszédében
a bábjáték alatt, hiszen új, más emberként lép fel, előző,
szorongó önmagáról elfeledkezik.
A bábozás lélekgyógyító ereje
A negativisztikus magatartású gyermekeket, akik minden közeledést
visszautasítanak, játékhoz nem nyúlnak, kérdésekre nem válaszolnak,
ezért megközelíthetetlenek és a pszichológus számára vizsgálhatatlanok,
bábuval néhány perc alatt fel lehet oldani.
 A
bátortalanság, gátoltság, szorongás egyszerű eseteiben a
kezünkbe vett bábuval szintén jó eredményeket érhetünk el.
Mivel a bábuval a gyermek önfeledten játszik, ez a körülmény
kiválóan alkalmas arra, hogy rövid idő alatt természetes
aktivitása közben figyeljük meg arcjátékát, mozgását, kézügyességét,
beszédének formai és tartalmi részét, fantáziáját, intelligenciáját.
Ha mi is bekapcsolódunk a játékba, vagy társakkal játszik
együtt, megfigyelhetjük általános közösségi magatartását,
együttműködési készségét, szociális magatartását. A bábterápia
hasznos módszer az agresszió mértékének megállapításában
és annak oldásában, a nagyfeszültségű indulatok levezetésében,
a frusztráció csökkentésében. Jól használható a bábterápia
a kisgyermekek fiziológiás félelme egyedülmaradástól, a
sötétségtől, tárgytalan félelem, megijedéstől, rémisztgetésből
származó félelem oldására.
A bábozás a lelkileg otthontalan, elmagányosodott, sehova
nem tartozó gyermekek számára érzelmi támasznyújtás, a szereplés
és a társulat számukra erőforrás.
Önmagában az a tény, hogy egy gyermek a bábura nem reagál,
diagnosztikai jegyként értékelhető.
|
| |
|
 |
|
 |
 |
 |
|
|
|
|
|
|
 |
 |
|
